A felsorolt gépekre álltalában az jellemző, hogy a gázkar és a gázosító egymástól viszonylag távol vannak, ezért a félgáz és a hidegindító kapcsolása álltalában külön fázisban történik. (kivétel az M-tronikos motoroskaszák) Itt is lényeges a biztonság az előírt egyéni védőeszközöket használni kell és be kell tartani a gépkönyv ide tartozó előírásait.
1. Motoroskaszák:
a.) normál indítású gépek:
- A motort először felpumpáljuk az üzemanyagszivattyúval (gumicumi). Itt sem gond, ha akár 10-15-ször megnyomjuk. A lényeg, hogy a gumipumpa felkeményedjen, legyen tele üzemanyaggal.
- A gázkart félgáz állásba hozzuk, ez ott reteszelődik, nem kell kézzel tartani.
- A hideg indító csappantyúját zárjuk a piktogram szerint.
- Ezután meghúzzuk az indító fogantyút, a régi típusoknál dinamikusan, az Ergostartos gépeknél lassabb mozdulattal.
- A gép (ugyanúgy, mint a motorfűrészek) pöffent egyet-kettőt ekkor még ránthatunk, dúsíthatunk rajta egyszer, kétszer.
- A szivatót visszaállítjuk normál helyzetbe, majd megrántva az indítót a gép felpörög.
- Ez az indítás legveszélyesebb része. Amilyen gyorsan lehet, de nem kapkodva adunk egy gázimpulzust, ekkor visszaáll alapjáratra. A motort hajuk felmelegedni és elkezdhetünk vele dolgozni.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a félgázon pörgő gép nagyon veszélyes bármilyen vágófejjel van szerelve.
b.) M-tronik rendszerű gépek:
Itt jóval egyszerűbb a helyzet.
- A felpumpálás ugyanúgy történik, mint az előbbinél.
- A hideg indítót, szivatót indítási helyzetre állítva meghúzzuk az indító fogantyút. Ezek a gépek álltalában ergostartosak, így nem kell kapkodni.
- A motor elindul, alapjáraton jár. Gázadás után a gép alapjáraton működik, be kell melegíteni, majd dolgozhatunk vele.
2. Sövényvágók:
Az indítás során a pengének szabadon kell lennie, nem érintkezhet semmivel. Az indítás előtt érdemes a pengét lefújni kenő spray-vel,
és ezt óránként ismételni kell álló motornál!
Pumpálás – szivató – indítás – félgázon felpörgés – gázimpulzus – alapjárat – bemelegítés – használat.
A sövényvágók kivitele az évek során sokat változott, de a hidegindítás rendszere alig módosult. Napjainkban forgalomba lévő sövényvágók hidegindító csappantyúja egyben adja a félgázt is, nem kell azt külön reteszelni. A régebbi gépeknél a gázkarnál lévő félgáz stift adja a félgázt.
3. Permetező gépek:
Az előbbieknek teljesen megfelelő a helyzet. A régi gépeknél külön kell egy félgázt adni továbbá ezeken nem volt tápszivattyú. Az indításnál ellenőrizzük, hogy a permetlé csapja zárva legyen! Az indításkor a fúvócső ne nézzen senki felé, mert a gép könnyen átrendezi a választékot a hajunkban. A permetező átmelegítése után teljes gáznál
nyithatjuk a permetlé csapot és a dozírozó gomb beállításával lehetőleg teljes gázzal dolgozzunk. A vegyszerekre vonatkozó szabályokat be kell tartani!!
4. Talajfúrók:
Az indítás itt is fokozottan balesetveszélyes művelet. Talajfúróknál van egy, illetve két ember által kezelhető gép.
a.) Az egy emberes talajfúróknál
az indításnál ugyanúgy történik minden, mint az előzőekben. Itt is vannak kis különbségek a régi és új gépek között. Nem akarván ismételni magunkat így csak az indítás előtti ellenőrzés három fő motívumára hívnánk fel a figyelmet.
- A gázkar alaphelyzetében a gázosító pillangószelepének is alaphelyzetbe kell lennie.
- A gázbowden nem szorulhat.
- A fék (ha van a gépen) tökéletesen működik-e. Ezt a beindítás után járó motornál is kontrollálni kell.
Indítás – alapjárat – melegítés – fékpróba.
A gépek indítása vízszintes helyzetben történjék!
b.) Kétemberes talajfúró:
Sajnos ezeknek a gépeknek a gyártása 2021.-ben megszűnt.
Indítás előtt a gázbowden működését ellenőrizni kell. (Ld. egy emberes)
Itt nincs fék, műszakilag szinte megoldhatatlan.
Az indítás: gyújtás bekapcsolva („mitfahrer” kapcsoló is), szivatókar kihúzva, a gép vízszintes helyzetben, teljes gáz, indítás, a gép pöffent, a következő indításkor kipörög, előmelegítés, munka.
A STIHL gépek veszélyes masinák, a két emberes talajfúró különösen az. Ha munkaközben megakad a fúrószerszám (gyökér, tégla, stb…), a gép úgy eldobja a kezelőket, hogy még nézni is rossz. Gázkar elengedésekor a motornak azonnal vissza kell állnia alapjáratra, ellenkezőleg igen nagy a balesetveszély.
Két rövid megtörtént eset:
A gép „eldobta” a kezelőket, mert a gázbowden beszorult. Magas maradt a motorfordulat. A motoregység a piskóta fogantyúval együtt forgott tovább. A kezelők kerítettek egy seprűt és a nyelével addig ütötték a gázkart, amíg beállta az alapjárat, így a szerkezet megszűnt forogni.
Egy másik csapat ugyanúgy járt, csak nekik nem volt söprűjük. Megvárták míg kifogy a benzin. A gépet kijavították, majd folytatták a munkát.
5. Lomb szívó-fújó gépek
A lomb szívó-fúvó gépek indításánál újat mondani nem tudunk. Arra kell nagyon ügyelni, hogy indításkor a szívó vagy fúvócső ne legyen olyan irányban, hogy a gép sérülést vagy kárt okozzon. A gépen permetezőkhöz hasonlóan nincs kuplung. Így alapjáraton is működik. Szívó üzemmódban a lombzsákot előírás szerint rakjuk a vállunkra,
ellenkező esetben a kipufogótól kiéghet. A lombzsák ürítésekor a motort mindig állítsuk le, és úgy húzzuk el a zipzárt.
Reméljük írásunk hasznos tanácsokkal látta el a Tisztelt Olvasókat.
Szerző: Horváth András
